Ó, Uram, Istenem, bajban Menedékem! Csapások záporában Pajzsom és Védelmem! Te vagy szükségben Óvóhelyem és Mentsváram, Társam magányomban! Te vagy Vigasztalóm a szenvedésben és szerető Barátom az egyedüllétben! Gyötrelmeim Eltávolítója és bűneim Megbocsátója!

Feléd fordulok egészen, teljes szívemmel, elmémmel és nyelvemmel Hozzád esedezem, védelmezz meg mindentől, mely ebben, isteni egységed korszakában akaratod ellen való, és tisztíts meg minden mocsoktól, mely nem engedi, hogy makulátlanul tisztán kegyelmed fájának árnyát keressem.

Essen meg szíved, ó, Uram, a gyengén, állítsd talpra a beteget, és enyhítsd az égető szomjúságot!

Örvendeztesd meg a keblet, melyben szereteted parázslik, és lobbantsd lángra mennyei szereteted és szellemed tüzével!

Ékesítsd fel az isteni egység szentélyeit a szentség ruházatával, és helyezd fejemre kegyed koronáját!

Ragyogd be arcom bőséged napjának sugaraival, és segíts engem kegyesen, hogy szent küszöböd előtt szolgálhassak!

Hadd teljen meg szívem csordultig szeretettel teremtményeid iránt, és add, hogy szeretteid között irgalmad jelévé, kegyelmed zálogává, és az egyetértés bajnokává válhassak, csak Néked szentelve magam, a Rólad való emlékezést zengve, megfeledkezve önmagamról, de mindig arra figyelmezve, ami a Tiéd.

Ó, Isten, én Istenem! Ne tartsd vissza tőlem megbocsátásod és kegyelmed lágy fuvallatait, és ne fossz meg engem segedelmed és kegyed friss forrásaitól!

Hadd lakozzam védőszárnyaid alatt, és vesd rám mindeneket védelmező tekintetedet!

Oldozd meg nyelvem, hogy fennhangon dicsőíthessem neved néped között, hangom nagy sokaság fölött szárnyalhasson, és ajkamról dicséreted folyama áradhasson.

Mert valóban Te vagy a Kegyes, a Dicsőített, a Hatalmas, a Mindenható.

- `Abdu'l-Bahá