Return   Facebook

The Universal House of Justice

Ridván 2011

To the Bahá’ís of the World

Dearly loved Friends,

E dicsőséges évszak kezdetén szemeink kápráznak, amint megpillantjuk az aranyozott kupola frissen leleplezett ragyogását, mely a Báb magasztos Sírszentélyét koronázza. Helyreállítva a Shoghi Effendi által megálmodott fenséges csillogásában, ez a fennkölt épület éjjel és nappal újra fényesen sugárzik a földön, a tengeren és az égbolton, bizonyítva Annak a fenségét és szentségét, Akinek megszentelt földi maradványait magába foglalja.

Az örömnek e pillanata egybeesik egy ígéretes fejezet lezárásával az Isteni Terv kibontakozásában. Már csak egyetlen évtized maradt a Formálódás Korának első századából, az első száz évből, mely ’Abdu’l-Bahá Végakaratának jótékony árnyékában telik. A most befejeződő Ötéves Tervet egy másik követi, melynek lényeges vonásait a bahá’í világban már mindenütt figyelmesen tanulmányozzák. Valóban, a legnagyobb örömünkre szolgált az a válasz, melyet a Tanácsosok Kontinentális Testületének konferenciájához intézett levelünkre és a 12 hónappal korábbi Ridván üzenetünkre kaptunk. A barátok nem elégedtek meg ezek tartalmának felületes megértésével, hanem egyénként és csoportokban, szervezett vagy spontán alakuló találkozókon újra és újra visszatérnek ezen üzenetekre,. A klaszterükben ápolt növekedési programokban való aktív és felkészült részvételükön keresztül gazdagodik a megértésük. Következésképpen, a bahá’í közösség néhány hónap alatt világszerte tudatosan elsajátította azt, ami a következő évtizedbe való bizakodó induláshoz szükséges.

Ezzel egyidejűleg politikai felkelések és gazdasági válságok sűrűsödő eseményei ráztak meg kormányokat és népeket különböző földrészeken. Társadalmak kerültek a forradalom szélére, és egyes figyelemre méltó esetekben még azon is túlra. Vezetők tapasztalják meg, hogy sem a hadseregük, sem a gazdagságuk nem garantálják a biztonságukat. Ahol a nép reményei kielégületlenül maradtak, nagy felháborodás gyülemlett fel. Emlékezzünk, milyen nyomatékosan figyelmeztette Bahá’u’lláh a föld uralkodóit: „A népetek a kincsetek. Vigyázzatok, nehogy uralmatok megsértse Isten parancsolatait, s nehogy gyámoltjaitokat rablók kezére adjátok.” De óvakodjunk: Bármily lenyűgöző is a népek buzgalmának látványa a változás iránt, nem szabad elfeledkezni az érdekekről, melyek az események menetét manipulálják. És amíg az Isteni Orvos által felírt gyógyszert nem alkalmazzák, e kor nyomorúsága tovább fog tartani és mélyülni. Az idők jó megfigyelője készségesen fel fogja ismerni egy szánalmasan tökéletlen világrend felgyorsult szétesését, mely váltakozón, de könyörtelenül halad előre.

Mégis, észlelhető már ennek az ellenkezője is, az az építő folyamat, melyet a Védnök „Bahá'u'lláh kialakulófélben lévő Hitéhez” kapcsolt és úgy írt le, mint „annak az Új Világrendnek az előfutára, amit ez a Hit nemsokára létre kell hozzon.” Közvetett hatása észrevehető abban a kiáradó érzésben, különösen a fiataloknál, mely abbéli vágyakozásukból ered, hogy hozzájáruljanak a társadalmi fejlődéshez.

Az Időtlen Szépség követőinek adatott az ajándék, hogy ez a vágyakozás, mely minden országban kérlelhetetlenül felfakad az emberi lelkekben, olyan ékesszóló kifejezését lelheti a munkában, melyet a bahá’í közösség végez, hogy hatékony cselekvésre képes erőforrást képezzen a bolygó legkülönbözőbb népei között. Vetekedhet-e ezzel bármilyen más kiváltság?

Hogy bepillantást nyerjen ebbe a munkába, minden hívő tekintsen ’Abdu’l-Bahára, Akinek Egyiptomba és a Nyugatra tett „korszakformáló utazására” emlékezünk ebben az időben, a századik évforduló alkalmából. Fáradhatatlanul magyarázta Ő a tanításokat mindenféle társadalmi környezetben: privát otthonokban és missziós termekben, templomokban és zsinagógákban, parkokban és nyilvános tereken, vasúti kocsikban és óceánjáró hajókon, klubokban és egyesületekben, iskolákban és egyetemeken. Az igazság védelmében megalkuvás nélkül, mégis végtelen kedves módon mutatta be az egyetemes isteni elveket a kor szükségleteire vonatkoztatva. Tisztségviselőknek, tudósoknak, munkásoknak, gyerekeknek, szülőknek, száműzötteknek, aktivistáknak, papoknak vagy szkeptikusoknak - megkülönböztetés nélkül mindenkinek szeretetet,, bölcsességet, vigaszt osztott aszerint, hogy kinek mire volt éppen szüksége. Miközben felemelte lelküket, megkérdőjelezte alapfeltevéseiket, más látószögbe terelte gondolataikat, láthatárt adott tudatuknak és összpontosította energiáikat. Szóval és tettel oly együttérzést és nagylelkűséget sugárzott, hogy a szíveket teljesen átformálta. Senkit nem utasított el. Nagyon reméljük, hogy a százéves forduló idején a gyakori megemlékezés a Mester páratlan viselkedéséről megihleti és megerősíti az Ő őszinte csodálóit. Tartsátok a szemetek előtt az Ő példáját, és arra összpontosítsatok; hagyjátok, hogy önkéntelenül is az vezessen titeket a Terv céljainak megvalósításában.

A bahá’í közösség első globális Tervének elindításakor Shoghi Effendi lenyűgöző nyelven írta le az isteni fény terjedésének egymást követő fokozatait, amint az fellobbant a Siyáh-Chál-ban, majd a kinyilatkoztatás lámpásába öltözött Bagdadban, átterjedt Ázsia és Afrika országaira, miközben még tündöklőbben ragyogott Drinápolyban és később Akkóban, és a tengeren át sugárzott ki a többi kontinensre; és a lépcsőfokokat, melyeken keresztül fokozatosan tovább fog terjedni a világ minden államába és függőségi területére. E folyamatnak az utolsó szakaszát úgy jellemezte, mint „annak a fénynek átható sugárzását … a földgolyó legeldugottabb területeire is”, mint az a „lépcsőfok, amikor Isten győzedelmes Hitének fénye teljes erejével és dicsőségében beragyogja és beborítja az egész bolygót.” Bár ezt a célt még messze nem értük el, a fény már sok helyen erősen sugárzik. Néhány országban minden klaszterben ragyog. Abban az országban, ahol elolthatatlan lángja először lobbant fel, fényesen ég azok dacára, akik szívesen eltaposnák. Különböző nemzeteknél állandóan izzik egész szomszédságokban és vidékeken, amint a Gondviselés Keze a szíveket, egyiket a másik után, mint gyertyákat meggyújtja; az isteni fény megvilágítja a komoly beszélgetéseket az emberi kapcsolatok minden szintjén; ráveti sugarát a miriádnyi kezdeményezésre, melyek a népek jólétét igyekeznek elősegíteni. És ez minden esetben egy odaadó hívőből, egy eleven közösségből, egy szerető Szellemi Tanácsból sugárzik elő – mindegyikük egy-egy világítótorony a sötétségben.

Őszintén imádkozunk a Szent Küszöbön, hogy mindegyikőtöket, mint az olthatatlan láng hordozóját, vegye körül Bahá’u’lláh mindenre képes megerősítése, amint másoknak átadjátok a hit szikráját.

 

Windows / Mac