The Universal House of Justice

Ridván 2023

To the Bahá’ís of the World

Dearly loved Friends,

1. Hatalmas örömünkre szolgál, hogy egy olyan közösséghez szólhatunk, melynek emelkedett szelleme és szilárd elhatározottsága méltó magas elhivatottságához. Mily nagy, mily hatalmas az irántatok érzett szeretetünk, és miként szárnyal lelkünk látván őszinte és odaadó törekvésteket, hogy egy, a Bahá’u’lláh Tanításai által formált életet éljetek, és Kinyilatkoztatásának életadó vizét kínáljátok egy olyan világnak, amely fájdalmasan szomjazik. Erős céltudatosságotok jól látható. A terjeszkedés és megszilárdítás, a társadalmi cselekvés és a társadalom eszmecseréiben való részvétel gyorsan halad előre, és e vállalkozások klaszter-szintű természetes összekapcsolódása egyre inkább kézzelfoghatóvá válik. Ez sehol sem nyilvánvalóbb, mint azokon a helyeken, ahol egyre többen vesznek részt különféle erőfeszítésekben, melyek mindegyike a Hit társadalomépítő erejének a felszabadítását célozza.

2. A Kilencéves Terv kezdete óta eltelt tizenkét hónapban örömmel láttuk, hogy ez a globális szellemi vállalkozás miként inspirálta és ösztönözte a barátokat, és adott lendületet bizonyos cselekvési irányoknak. Az egyik azonnali cél olyan tervek megvalósítása volt, amelyek biztosítják, hogy minden egyes országban és régióban emelkedjen ki legalább egy klaszter, ahol elérték a harmadik mérföldkövet: egy olyan hely, ahol nagyszámú ember dolgozik együtt és járul hozzá egy élénk közösség életéhez. Tudván azonban azt is, hogy eme huszonöt éves időszak célja intenzív növekedési programok létrehozása a világ minden klaszterében, a hívők új klasztereket is elkezdtek megnyitni a Hit előtt, valamint fokozták erőfeszítéseiket azokon a helyeken, ahol már létezik növekedési program. A világ minden részén erősödik a megértése az úttörő szolgálat lehetőségének  sok odaadó lélek gondolkodik azon, hogy miként válaszolhatna erre, és sokan már be is töltöttek posztokat, elsősorban az országon belüli úttörőség frontján, de egyre inkább a nemzetközi színtéren is. Amint reméltük, ez az egyik módja annak, ahogy a barátok mindenütt kifejezik a kölcsönös támogatás szellemét. Azok a közösségek, ahol már megteremtődött az erő, elkötelezték magukat amellett, hogy támogassák a máshol elért haladást egy másik klaszterben, régióban, országban vagy akár kontinensen, és kreatív eszközöket találtak arra, hogy miként ajánljanak bátorítást a távolból, és tudják közvetlenül megosztani a tapasztalatokat. Eközben széles körben alkalmazzák az alapvető megközelítést, miszerint a klaszterben szerzett tapasztalatokat folyamatosan összegyűjtik, és így azok beépülhetnek a helyi és máshol készített tervekbe. Örömmel tapasztaltuk, hogy különös figyelmet fordítanak annak megtanulására, miként lehet javítani az intézet által ajánlott tanulási élmény minőségét. Amikor az intézeti folyamat meggyökerezik egy közösségben, a hatásai drámaiak. Nézzétek például az intenzív tevékenységek azon központjait, ahol a lakosok

már a magukénak tekintik a képzési intézetet, egy erőteljes eszköznek, melynek egészséges fejlődéséért ők maguk vállalják elsődlegesen a felelősséget. Jól tudván, hogy a Hit ajtaja mindig szélesre tárva áll, a hívők megtanulják, miként bátorítsák azokat, akik készen állnak a belépésre. Kiváltság és különleges öröm ilyen lelkekkel együtt haladni és segíteni őket átlépni a küszöbön; minden egyes kulturális kontextusban sokat lehet tanulni a felismerés és összetartozás eme rezonáns pillanatának a dinamikájáról. És ez még nem minden. Miközben sok klaszterben a társadalmi átalakuláshoz való hozzájárulásra irányuló erőfeszítések még a legkorábbi szakaszukban járnak, az Országos Szellemi Tanácsok, melyeket a Tanácsosok mint mindig, most is oly hathatósan támogatnak, aktívan igyekeznek megtanulni még többet arról, hogy ezek az erőfeszítések miként alakulnak ki a közösségépítés folyamatának eredményeként. Családok csoportjaiban és közösségekben segítik elő az adott nép társadalmi és anyagi jólétéről szóló együtt-gondolkodás létrejöttét, miközben a barátok megtalálják a módját annak is, hogy részt vegyenek a közvetlen környezetükben kibontakozó tartalmas eszmecserékben.

3. Az általunk leírtak közül ragyogóan emelkednek ki a fiatalok tettei. Ők távolról sem

a jóindulatú vagy más befolyás pusztán passzív befogadói, hanem

bebizonyították, hogy a Terv bátor és éleslátó főszereplői. Ahol egy közösség

ilyen fényben látta őket és megteremtette a fejlődésük feltételeit, ott az ifjúság több mint meghálálta a beléjük vetett bizalmat. Tanítják a Hitet a barátaiknak, és a szolgálatot

tartalmasabb barátságok alapjává teszik. Ez sokszor a náluk fiatalabbak nevelésének formáját ölti, nemcsak erkölcsi és lelki segítséget nyújtva nekik, hanem gyakran segítve őket az iskolai tanulmányaikban is. Szent felelősséget hordozva az intézeti folyamat megerősítéséért, a bahá’í fiatalok beteljesítik szívünk vágyát.

4. Mindezen erőfeszítések keretét egy rendkívül zaklatott korszak alkotja. Széles körben elismert tény, hogy a társadalom jelenlegi struktúrái nincsenek felkészülve arra, hogy megfeleljenek az emberiség jelenlegi megpróbáltatásai közepette megjelenő szükségleteknek. Sok minden, amit eddig széles körben biztosnak és megingathatatlannak tekintettek megkérdőjeleződik, és az ebből fakadó erjedés vágyat szül egy egységesítő jövőkép iránt. Az egy-ség, az egyenlőség és az igazságosság mellett felemelt hangok kórusa mutatja, mily sokan osztják ezeket a törekvéseket társadalmuk érdekében. Az Áldott Szépség követőjének természetesen nem meglepő, ha a szívek vágyakoznak az Általa hirdetett lelki eszményképek után. Mégis, feltűnőnek találjuk, hogy egy olyan évben, amikor az emberiség kollektív fejlődésének kilátásai ritkán tűnhettek borúsabbnak, a Hit fénye megdöbbentő ragyogással sugárzott elő több mint tízezer konferencián, amelyen közel másfél millió ember vett részt, és melyek középpontjában ugyanezen eszmék előmozdításának az eszközei álltak. Bahá’u’lláh jövőképe és az emberiséghez intézett buzdítása, hogy dolgozzanak egységben a világ jobbításáért, alkotta a középpontot, amely köré lelkesen gyűltek össze a társadalom különféle csoportjai  és ez nem is csoda, hiszen, miként ‘Abdu’l-Bahá kifejtette: „A világ minden közössége ezekben az Isteni Tanításokban találja meg legmagasabb rendű céljainak megvalósulását”. Az emberiség néhány jóakarója először talán menedékként húzódik a bahá’í közösséghez egy polarizált és megbénult világ elől. Ám amit a menedék mellett találnak, az rokon lelkek, akik együtt dolgoznak a világ újjáépítésén.

5. Sokat lehetne írni a konferenciák földrajzi kiterjedettségéről, az új Tervnek általuk kölcsönözött rendkívüli lendületről, vagy a résztvevőkből kiváltott öröm és lelkesedés szívből jövő kifejezéseiről. Ebben a néhány sorban azonban arra szeretnénk felhívni a figyelmet, amit a konferenciák jeleztek az Ügy fejlődésével kapcsolatban. Egy olyan bahá’í közösség tükörképei voltak, amely a rokonságot, nem pedig a különbözőséget látja. Ez a szemléletmód tette természetessé, hogy a Kilencéves Tervet olyan összejöveteleken vitassák meg, ahol mindenkit szívesen láttak. A barátok nem csupán egyének és családok, hanem helyi vezetők és méltóságok társaságában mérlegelték, mit jelent a Terv a társadalmaikra nézve. Az, hogy ennyi embert egy helyre gyűjtöttek össze, megteremtette a feltételeket a lelki és társadalmi fejlődésről folytatott lélekátformáló beszélgetésekhez  és ez a világ minden részén kibontakozóban van. Az ilyen egyszerre nyílt, felemelő és céltudatos összejövetelek különleges hozzájárulása a klaszterben folyó közösségfejlesztés bővülő mintájához értékes tanulság a bahá’í intézmények számára, melyet a jövőre nézve is szem előtt kell tartaniuk.

6. Így a hívek közössége a Terv második évébe friss perspektívával és annak a mélyreszántó meglátásával lép be, hogy mit akar elérni. Mily másképpen néznek ki a cselekedetek, ha az általuk felszabadított társadalomépítő erő fényében nézzük őket! Ez a táguló perspektíva lehetővé teszi, hogy a tartós tevékenységet sokkal többnek tekintsük, mint elszigetelt szolgálati cselekménynek vagy egyedi adatpontnak. Az elindított kezdeményezések hely hely után egy olyan népességet mutatnak, amely megtanulja, miként vállaljon egyre nagyobb felelősséget a saját fejlődésének útján való előrehaladásért. Az ebből eredő szellemi és társadalmi átalakulás sokféleképpen jelenik meg egy nép életében. Az előző tervsorozatban ez a legvilágosabban a lelki nevelés és a közös istenimádat előmozdításában volt tettenérhető. Az új tervsorozatban növekvő figyelmet kell fordítani más, a közösség életének javítását célzó folyamatokra is – például a közegészségügy javítására, a környezetvédelemre, vagy a művészetek erejének hatékonyabb kihasználására. Amire a közösség jól-létét előmozdító, egymást kiegészítő aspektusok előrehaladásához szükség van, az természetesen a szisztematikus tanulás képessége mindezeken a területeken – egy olyan képességre, amely a Tanításokból eredő meglátásokra és a tudományos kutatás által felhalmozott emberi tudásra épít. Amint ez a képesség növekszik, az elkövetkező évtizedekben sok mindent fogunk elérni.

7. Ez a bővülő, társadalomépítő jövőkép messzemenő következményekkel jár. Minden közösség a saját útját járja a megvalósítás felé. De a fejlődés egy-egy helyen gyakran közös vonásokat mutat a máshol tapasztalhatóval. Az egyik jellemző az, hogy amint a képességek növekednek és a helyi vagy országos közösség erői megsokszorozódnak, az idő teljességében végül megteremtődnek a 2012-es Riḍván-üzenetünkben megfogalmazott szükséges feltételek egy Mashriqu’l-Adhkár megjelenéséhez. Amint ezt a tavalyi Riḍván-üzenetünkben jeleztük, időről időre meg fogunk határozni helyeket, ahol bahá’í templomot kell emelni. Örömmel szólítunk fel ezennel helyi Imádat Házainak megépítésére a nepáli Kanchanpurban és a zambiai Mwinilungában. Ezen túlmenően országos templom emelését kezdeményezzük Kanadában, a már régóta működő torontói Országos Ḥazíratu’l-Quds közelében. Ezek a projektek, és a jövőben kezdeményezendő többi is részesülni fog a barátok által a Templomalapnak nyújtott mindenhonnan érkező támogatásból.

8. Bőségesek az áldások, melyek a jóakaratú Úr akaratából szeretteire alázáporoztak. Magasztos az elhivatás, nagyszerű a kilátás. Sürgetőek az idők, melyekben mindannyiunkat szolgálatra szólítottak. Szenvedélyesek tehát az imák is, melyekkel nevetekben és fáradhatatlan erőfeszítéseitekért könyörgünk Bahá’u’lláh Küszöbén.

- The Universal House of Justice