The Universal House of Justice

Ridván 2017

To the Bahá’ís of the World

Dearly loved Friends,

Nézzétek, miként mozdul meg a Legnagyobb Név közössége! Alig egy év telt el az új Terv kezdetétől, és a jelentések máris arról szólnak, hogy a közösség milyen nagyságrendben kísérel meg elérni eredményeket, és miként kezdenek ezek gyümölcsözőre fordulni. Ötezer növekedési program intenzitását növelni példa nélküli erőfeszítést igényel. A Terv alapvetésének szilárd megértésével felvértezve nagyszámú barát tevékenykedik a követelményei megvalósításán, és a felhívásra adott válaszuk minősége fegyelmet és áldozatot tükröz. Miként előre láttuk, egyes, már hosszú ideje folyamatosan működő intenzív növekedési programok a tudás és erőforrások tárházává kezdenek válni, támogatást nyújtanak a környező területeknek, és segítik a tapasztalat és meglátások gyors terjesztését. Az intenzív tevékenység központjai – azok a szomszédságok és falvak, ahol a legkoncentráltabban valósul meg a közösségépítés – a kollektív átalakulás termékeny talajának bizonyulnak. A hívők erőfeszítéseit a Segédtestületi Tagok és asszisztenseik kibővült és új erőre kapott légiói bátorítják, segítik őket távlatosan gondolkozni a növekedési folyamat előrelendítéséről különféle helyzetekben, és olyan megközelítéseket találni, amelyek ráillenek az egyes klaszterekben uralkodó körülményekre. Az Országos Szellemi Tanácsaik által támogatott Bahá’í Régiótanácsok tanulják, hogy miként lehet párhuzamosan lendületet adni a Tervnek egy sor klaszterben, míg egyes kisebb, Régiótanáccsal nem rendelkező országokban is új, országos szinten működő intézmények indulnak el ugyanebben az irányban. Bár – miként ez minden szerves folyamatban várható – az egyes helyeken látható gyors haladásnak máshol még testet kell öltenie, a világban működő intenzív növekedési programok száma máris növekedésnek indult. Továbbá, örömmel látjuk, hogy a Terv első négy ciklusában jelentősen megemelkedett a tevékenységekben való részvétel.

A jövő év kilátásai a jelek fényében tehát nem is lehetnének ígéretesebbek. És mit lehetne illendőbb felajánlani az Áldott Szépségnek születése kétszázadik évfordulóján, mint szeretteinek őszinte erőfeszítését arra, hogy Hitének hatókörét kiterjesszék? A bahá’í világ által megünneplendő első bicentenárium így egy izgalmas kilátásokkal kecsegtető eseménnyé válik. Helyes megközelítésben szemlélve ez az év ajánlja a valaha is létezett legnagyobb lehetőséget a világban arra, hogy a szíveket összekapcsoljuk Bahá’u’lláh-val. Az eljövendő hónapokban legyünk mindnyájan tudatában ennek a drága esélynek, és álljunk készen a minden területen adódó lehetőségek kihasználására, hogy meg tudjunk ismertetni másokat életével és magasztos küldetésével. Mert a bahá’í világ számára kínálkozó tanítási lehetőséget a maga teljességében meg kell ragadni, és kreatív gondolkozással kell megközelíteni a beszélgetéseket, melyek mindenféle emberrel kibontakozhatnak. Az ilyen értelmes beszélgetések folyamán erősödik a lelki érzékenység és megnyílnak a szívek – néha azonnal. Ezen méltó elfoglaltságban mindenki hivatást találhat, és senkinek nem szabad megfosztania magát az örömtől, mely az ebben való részvételből fakad. Könyörgünk az egy Szeretetthez, hogy ezen egész bicentenáriumi év teljen be a legtisztább és legédesebb örömmel: egy másik léleknek beszélni Isten Napjának hajnaláról.

A kötelezettségeket, melyeket a hívek közösségének teljesítenie kell, csak még sürgetőbbé teszi a világban uralkodó zavar, bizalmatlanság és homály. Igen, a barátoknak minden lehetőséget ki kell használniuk arra, hogy felmutathassanak egy olyan iránymutató fényt, amely bevilágítja az utat, bizonyosságot ajánlva a szorongóknak és reményt nyújtva a reményvesztetteknek. A Védnök egyik bahá’í közösségnek adott tanácsa jut eszünkbe, melynek szavait mintha egyenesen a mi korunkhoz címezte volna: „Amint a jelenlegi társadalom szövedéke recseg-ropog a vészjósló események és csapások súlya alatt, és amint sokasodnak a repedések, melyek csak hangsúlyozzák a nemzetet nemzettől, osztályt osztálytól, fajt fajtól és hitet hittől elválasztó szakadást, a Terv végrehajtói még nagyobb összefogást kell mutassanak lelki életükben és igazgatási tevékenységükben, és az egyesült erőfeszítés, kölcsönös segítség és harmonikus fejlődés magasabb színvonalát kell bizonyítsák kollektív erőfeszítéseikben.” Shoghi Effendi – folyamatosan hangsúlyozva a Hit munkájának szellemi fontosságát, és azt a céltudatos elhatározottságot, mellyel a híveknek szent kötelességeiket teljesíteniük kell – óvott attól, hogy bármilyen szinten belefolyjanak a politikai ellentétekbe, belküzdelmekbe és civódásokba. „Emelkedjenek minden egyéni érvényesülésre való törekvés és pártpolitika fölé” – sürgette egy másik alkalommal –, „a hiábavaló viták, kisstílű számítások és múlandó szenvedélyek fölé, amelyek megbolydítják egy változó világ arculatát és lekötik annak figyelmét.” Ezek az elkerülhetetlen hab és permet, melyet a viharos és megosztott társadalmat görcsbe rántó, egymást követő hullámok vetnek ki magukból. Túl sok forog most kockán ahhoz, hogy ilyen figyelemelterelő dolgokkal foglalatoskodjunk. Mint Bahá’u’lláh minden követője jól tudja, az emberiség végső jól-léte attól függ, hogy mennyire tudja meghaladni különbségeit és szilárdan megalapítani egységét. Minden hozzájárulás, amit a bahá’í-ok a társadalmuk életéhez tesznek, az egység elősegítését szolgálja, és minden közösségépítési erőfeszítés is ugyanezt célozza. Azok számára, akik belefáradtak a viszályba és vetélkedésbe, a Legnagyobb Név árnyékában növekvő közösségek erőteljes példáját mutatják annak, hogy mit képes az egység elérni.

Köszönetet mondunk az Urak Urának, hogy láthatjuk: szerettei közül milyen sokan mily sokféle módon adnak bele mindent abba, hogy magasba emelhessék az emberiség egy-ségének zászlaját. Drága barátok: amint elkezdődik egy igen sok jóval kecsegtető esztendő, vajon nem kell-e mindnyájunknak elgondolkoznunk azon, hogy kegyelme milyen mennyei tettek megtételében segíthet bennünket?

- The Universal House of Justice